Fõ tartalom

A Közösségfejlesztők Egyesülete az elmúl két évben összesen 17 kelet-magyarországi településen folytatott fejlesztő tevékenységet. Azokról osszefogl nagyecsedcsoportokról, szervezetekről, akikkel a mai napig együtt dolgozunk, cikksorozat született, újságírói szemmel, Bihari Dániel tollából. Ez az írás a cikksorozat utolsó, összegző darabja.

A kötelezettségek, megfelelési kényszer hálójában az ember gyakran érzi úgy, az évek nyom nélkül hagyják faképnél, a sír szélén majd egy félig üres lap lesz élete története. Hogy ne így legyen, bemutatom néhány kistelepülés követendő példáját.

A Közösségfejlesztők Egyesülete az elmúl két évben összesen 17 kelet-magyarországi településen folytatott fejlesztő tevékenységet. Azokról Telki 5 farsangcsoportokról, szervezetekről, akikkel a mai napig együtt dolgozunk, cikksorozat született, újságírói szemmel, Bihari Dániel tollából. Ez az írás a cikksorozat tizenegyedik darabja.

A semmiből is lehet nagyot alkotni, ha egy közösség nem felülről várja a segítséget, hanem a maga kezébe veszi a sorsát. Egy maroknyi ember, a helyiek aktív támogatásával, nagyot alkotott Borsod megye peremén. Aranygombos Telkibányán jártunk.

A Közösségfejlesztők Egyesülete az elmúl két évben összesen 17 kelet-magyarországi településen folytatott fejlesztő tevékenységet. Azokról Ramocsa 2 tanccsoportokról, szervezetekről, akikkel a mai napig együtt dolgozunk, cikksorozat született, újságírói szemmel, Bihari Dániel tollából. Ez az írás a cikksorozat tizedik darabja.

Ha Ramocsaházára készülünk, nem kell „lemenni a térképről”, a település alig 20 kilométerre fekszik Nyíregyházától keletre. Korábban az itt lakók sokkal szebb napokat láttak, a település ma öregszik, lakosságszáma is megcsappant, nem éri el az 1600 főt. Jelentős cigány közösség él itt két kisebb szegregátumban. Az egyik a falu keleti részén, ahol a szépen felújított segítőház is áll, itt találkozunk Papp Mária Szofival, a ház vezetőjével.

A Közösségfejlesztők Egyesülete az elmúl két évben összesen 17 kelet-magyarországi településen folytatott fejlesztő tevékenységet. Azokról csoportokról, szervezetekről, akikkel a mai napig együtt dolgozunk, cikksorozat született, újságírói szemmel, Bihari Dániel tollából. Ez az írás a cikksorozat kilencedik darabja.

 

Az ember sokszor hajlamos a civil szervezeteket lebecsülni, apró ügyek elvakult, kompromisszumképtelen harcosainak nézni. Gyakran láttatja így helyi és az országos politika is, amely szerint csak ő, csak a hatalom képes életünket jobbá tenni. Vésztőn járva kiderül, mennyire hamis ez a kép.

Vésztő tágas, rendezett főtere, az impozáns városháza, vele szemben a Makovecz Imre stílusát idéző művelődési központ, a felújított épületek arról árulkodnak, a város lakosai törődnek környezetükkel. Március idusát épp elhagytuk, a jókora szökőkút még befedve, téliesítve, de a számtalan virágágyásnál már elkezdődött a munka. Békés megye legészakibb városában járok, a Viharsarokban, a hatalom zsarnokságával mindig szembeszálló emberek földjén.

A Városi Könyvtárat keresem. Szocreál épülete kissé üti a főtér egységét, de már messziről látszik, hogy az intézmény nem egyszerűen passzív szolgáltató hely. A nemzeti ünnep utáni napon a még bontatlan március 15-ei díszlet arról árulkodik, Vésztőn a megemlékezés több volt az ilyenkor kötelező körök lefutásánál: idén a forradalom és szabadságharc női hőseiről emlékeztek meg.

 

A Közösségfejlesztők Egyesülete az elmúl két évben összesen 17 kelet-magyarországi településen folytatott fejlesztő tevékenységet. Azokról a Nagyecsed 6 mikulascsoportokról, szervezetekről, akikkel a mai napig együtt dolgozunk, cikksorozat született, újságírói szemmel, Bihari Dániel tollából. Ez az írás a cikksorozat nyolcadik darabja.

 

Vajon hány 19 éves roma fiú van, aki szerint az integráció rajtuk múlik, és minden szabadidejét gyerekek tanítgatásával tölti? Rostás Szabolcs Nagyecseden verstanítással, tánccal és színdarabbal halad célja felé, eddig úgy fest, sikerrel.