Fõ tartalom

Vajon milyen közös pontokat találhatunk a székelyföldi, azon belül is a székelykeresztúri térség és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében lévő Gönci járás közösségi állapota között? Legutóbbi, szűk körű partnerségi találkozónkon ezekre kerestük a választ romániai magyar partnereinkkel.

 

Az első, nagyon szembetűnő kapcsolat a fiatalok elvándorlásának üteme, s az ezzel együtt járó hátrahagyott idősek problémája. Ehhez társul az elszegényedő aprófalvak gazdasági helyzete, a munkanélküliségi ráta, és talán nem is sorolom tovább, hiszen ezek lettek a fő indokaink, miért is fontos az összehasonlító kutatási rész. Miután ezekről a problémakörökről mélyebben beszélgettünk, rá kellett ébrednünk, hogy nagyon izgalmas párhuzamos helyzetelemzés előtt állunk.

A problémakörök azonosítását követően a pontos területi lehatárolás vonatkozásában is megállapodtunk. Mivel a román közigazgatás eltér a miénktől – ott több település alkot egy önkormányzatot – így annak megfelelően olyan önkormányzatot választottunk, amely hasonló a Gönci járáshoz. Végül a módszerek maradtak, amiben még meg kellett egyeznünk.

Először ismertettük a mi elképzelésünket, majd megismertük azt, hogy a SZEKE-sek miben gondolkodnak. Ebből hamar kiderült számunkra, hogy mi annak ellenére, hogy közösségfejlesztő szakemberek vagyunk és csak a közösségi megoldásokban hiszünk beleragadtunk a szolgáltatásokba az utóbbi hónapok munkájának eredményeként, és csak ebben tudtunk már gondolkodni. A SZEKE képviselője azonban egy nagyon érdekes kérdést vetett föl. Jó lenne megnézni a közösségek állapotát, azt hogy a Schumacheri jellemzők (tanultság, szervezettség, fegyelem/önfegyelem/öngondoskodás) mennyire van jelen a közösségekben, és a Warreni funkciók (szocializáció, társadalmi részvétel, társadalmi kontroll, egymás kölcsönös támogatása, gazdasági boldogulás) befolyással vannak-e a közösségekre, fellelhetőek-e? Ez érdekes szakmai diskurzust generált, amelynek során megállapodtunk, hogy a közösségi funkciók fontos része lesz kutatásunknak.