Fõ tartalom

A terepfeltárás (a rendszer- és helyismeret) mind a helyi tevékenységeket, mind a kutatást előkészítette, de önálló folyamatként értelmezhető. Két részre tagolódott: a jogszabályi háttér és a statisztikákból, adatbázisokból kirajzolódó helyi intézményrendszer feltárása, valamint a „tényleges” helyzet megismerése a szakemberekkel készült interjúk alapján (ezt egészítette ki az első látogatásunk a terepre, amely egy tájékozódó beszélgetés volt a járás és a járási intézmény/ projekt vezetőjével). Eredmény önmagában az, hogy ez ekkora energiabefektetéssel és alapossággal megvalósult, és a térségben folyó munkánkat az ebben szerzett tudással és gondolatokkal, valamint a személyes kapcsolatokkal megalapozta.

A terepfeltárás, mint a projekt lényegében első tevékenysége nem volt mentes a bizonytalankodásoktól, egyrészt a projektelvárásokban, másrészt saját szakmai szándékainkban. De tisztáztunk minden kérdést, és talán az első katartikus stábélménye volt a projektnek az a mérföldkő, amikor kimondtuk, hogy mi nem a „rendszerből”, hanem a helyi emberekből és az ő szükségleteikből indulunk ki.

A stáb alapos. Ez a pályázatírásnál is látszott, a terepfeltárás első szakaszában – és a másodikban is. Részletesen átgondoltuk (és ez önmagunk számára és a projekt sikere szempontjából is fontos volt), az interjúzás során kiket, miért és hogyan keresünk meg.