Fõ tartalom

Közösségfejlesztők Egyesülete alapszabálya

9/1

Egyesületi Alapszabály

– egységes szerkezetben a Közgyűlés által elfogadva 2015.09.28-án –

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az egyesület neve: KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐK EGYESÜLETE

a közösséghiányos területek felemelkedéséért.

2. Az egyesület székhelye:1011 Budapest, Corvin tér 8.

3. Az egyesület telephelyei:

3.1 Telephely 1: 3526 Miskolc, Katowice u. 16. IV/3.

3.2 Telephely 2: 7635 Pécs, Nagydeindoli út 36/2

4. Az egyesület bélyegzője: Köralakú "Közösségfejlesztők Egyesülete 1989" - felirattal

5. Az egyesület országos szervezet, amely pártoktól függetlenül végzi tevékenységét, azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Országgyűlési, megyei- és fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, ill. más jelöltjét nem támogatja.

6. Az egyesületet magánszemélyek alapították, akik személyes adatai a záradékban találhatóak. Első elnöke (vezető tisztségviselője): Beke Pál. (Ptk. 3:5. § d) e) és f) pontja szerint).

II. AZ EGYESÜLET CÉLJA és tevékenységei

Segíti, szervezi a közösségszervezők-fejlesztők tevékenységét. A Közösségfejlesztők Egyesülete annak érdekében fejti ki tevékenységét, hogy a közösséghiányos területeken olyan közösségek jöjjenek létre, amelyek képesek a helyi, kistérségi, regionális társadalmak fejlesztését elősegíteni, orientálni a helyi társadalmak fejlődését. Célja a közösségszervezők- és fejlesztők országos hálózatának működtetése. Az egyesület közhasznú tevékenységei:

TEVÉKENYSÉG

KÖZFELADAT

JOGSZABÁLY MEGJELÖLÉSE

A helyi társadalom és a nonprofit szektor körében tudományos, kutató és fejlesztő jellegű tevékenységeket végez;

Együttműködés a középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégia kialakításában.

2004. évi CXXXIV. tv. a kutatás-fejlesztésről

és a technológiai innovációról 5. § (3)

Foglalkozik a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítésével;

Felnőttképzési tevékenység: meghatározott jogalanyok e törvénynek megfelelő, saját képzési programja alapján megvalósuló iskolarendszeren kívüli olyan képzése, amely célja szerint meghatározott

2013. LXXVII. tv. a felnőttképzésről 1. § (2) b) és d)

Közösségfejlesztők Egyesülete alapszabálya

9/2

képzettség megszerzésére, kompetencia elsajátítására irányuló általános, nyelvi vagy szakmai képzés; a felnőttképzéshez kapcsolódó

szolgáltatás.

Szociális, a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esély-egyenlőségét elősegítő tevékenységeket fejt ki;

Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások/ellátások

2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi

önkormányzatairól 13. § (1) 8.

1993. évi III. tv. szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

Kulturális, közösségi művelődési tevékenységet folytat;

Közösségi kulturális hagyományok, értékek ápolásának/ művelődésre szerveződő közösségek tevékenységének/

a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása; művészeti

intézmények/lakossági művészeti kezdeményezések, önszerveződések támogatása, a művészi alkotó munka

feltételeinek javítása, a művészeti értékek létrehozásának, megőrzésének segítése

1991. évi XX. tv. a helyi önkormányzatok és

szerveik, a köztársasági megbízottak,

valamint egyes centrális alárendeltségű

szervek feladat- és hatásköreiről

121. § a)-b)

1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről Egészségfejlesztéssel, a közösségi lelki egészségfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységeket folytat;

Népegészségügyi tevékenység: az egészség fejlesztése, betegségek megelőzése, intézményrendszer;

egészségfejlesztési, egészségvédelmi, betegségmegelőzési, gyógyító és orvosi rehabilitációs szolgáltatások

1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről

35. § (1)-(2)

Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységet folytat;

Helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, - kezelés és - ártalmatlanítás (csatornaszolgáltatás); hulladékgazdálkodás

2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi

önkormányzatairól 13. § (1) 11. 19.

Természetvédelemmel kapcsolatos tevékenységet folytat;

A természetvédelmi kultúra fejlesztése, a természet védelmével kapcsolatos ismeretek oktatása

1996. évi LIII. tv. a természet védelméről 64. § (1)

Közreműködik az emberi- állampolgári jogok megismerésében, védelmében;

Jogvédelmi feladatok: gyermekek jogai, a jövő nemzedékek érdekei, nemzetiségek jogai, leginkább

veszélyeztetett társadalmi csoportok jogai

2011. évi CXI. tv. az alapvető jogok biztosáról 2. § a), b), c), d)

Más közhasznú szervezetek számára biztosít szakmai-közösségi szolgáltatásokat;

Támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, erősíti a település önfenntartó képességét

2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi

önkormányzatairól 6. § a)-b)

Közösségfejlesztők Egyesülete alapszabálya

9/3

Az egyesület további tevékenységei:

Működése során foglalkozik településfejlesztési illetve térségfejlesztési kérdésekkel, az épített és természeti környezet védelmével; közreműködik a foglalkoztatási problémák megoldásában; az oktatás, az egészségügy, a szociális ellátás fejlesztésével; a közösségi terek, a közművelődés helyi feltételeinek megteremtésével. Különösen fontos tevékenységeként részt vesz a lakosság önszerveződő közösségeinek kialakításában, az állampolgári tudatosság és a demokratikus jogok fejlesztésében, a hátrányos helyzetű csoportok esélyeinek erősítésében.

A Közösségfejlesztők Egyesülete céljai elérése érdekében feltáró elemzéseket, szakmafejlesztő kutatásokat folytat a településeken; gyakorlati fejlesztőmunkát végez; képzéseket, tapasztalatcseréket, konferenciákat szervez, hazai és nemzetközi kapcsolatokat épít, kiadványokat jelentet meg, a magyar közösségfejlesztés szellemi műhelyeként működik.

Tevékenységét-szolgáltatásait a tagjain kívüliekre is kiterjeszti.

III. AZ EGYESÜLET TAGJAI ÉS JOGÁLLÁSUK

1. Az egyesület rendes tagja lehet minden 14. életévét betöltött magyar állampolgár, aki az alapszabályban foglaltakat elfogadja, működését támogatni kívánja;

2. Pártoló tag az a természetes vagy jogi személy, aki az egyesület céljaival, alapszabályával egyetért és azt anyagilag vagy más módon támogatja.

3. A tagok javaslatára a közgyűlés a tiszteletbeli tag címet adományozhatja az arra érdemesnek tartott személynek.

4. A tagok jogai

a) részt vesznek az egyesület munkájában, felszólalhatnak, az egyesület közgyűlésén gyakorolhatják szavazati jogukat;

b) választhatnak és megválaszthatók az egyesület tisztségére;

c) bármely, az egyesületre tartozó kérdést vagy javaslatot a Választmány, vagy a közgyűlés elé terjeszthetnek;

d) részt vehetnek az egyesület tevékenységében és rendezvényein.

5. A tagok kötelesek

a) az alapszabályban foglaltakat megtartani;

b) rendszeres és folyamatos munkával részt venni az egyesületi célkitűzések és feladatok megvalósításában;

c) a koordináció érdekében a választmányhoz jelzést továbbítani minden arra érdemes eseményről.

A pártoló és tiszteletbeli tagokra a 4. és 5. pontban leírtak érvényesek, azzal a különbséggel, hogy nem szavazhatnak a közgyűlésen és nem választhatók tisztségekre.

Közösségfejlesztők Egyesülete alapszabálya

9/4

6. A tagság keletkezése:

A jelentkező tagot a Választmány nyilvántartásba veszi. 7. A tagság megszűnik (Ptk. 3:68. § alapján)(1) A tagsági jogviszony megszűnik a) a tag kilépésével; b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával; c) a tag kizárásával; d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével. A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.

A III/5. pontban említett kötelezettségek tartós elmulasztása esetén, vagy egyéb a választmányhoz közvetlenül érkező terhelő jelzés esetén az egyesület választmánya a változás érdekében közvetlenül egyeztet az érintett féllel/felekkel szándékaikról. Amennyiben egy tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, s az együttműködés lehetőségét elutasítja az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az egyesület közgyűlése dönt (napirendben meghirdetett módon), a döntés érvényes közgyűlés esetén a tag megjelenésétől függetlenül meghozható. (3:69. §) 8. A tag kizárásának szabályai (Ptk. 3:70. § alapján) (1) A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan, vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, ha az alapszabály a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta. (2) A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. (3) Az egyesület a kizáró határozat ellen fellebbezési lehetőséget biztosít, az ehhez kapcsolódó eljárás menete az alábbi: (i) a kizárásba vont tag a választmány felé írásban jelezheti a fellebbezés kapcsán jelentkező egyet nem értését és indokait; (ii) a kizárás véglegesítése felől a végső döntést a választmány hozza meg, amely szükség esetén a kérdést a soron következő közgyűlés elé tárhatja.

IV. AZ EGYESÜLET SZERVEI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE

1. Határozatok és nyilvánosság

A közgyűlésről, a választmányi és felügyelő bizottsági ülésekről jegyzőkönyv készül, amelynek tartalmaznia kell az ülések időpontját, helyét, hatályát, a határozatokat (meghatározott sorszámokkal ellátva), s azok elfogadásában a támogatók és ellenzők számarányát (nyílt szavazás esetén személyét).

Közösségfejlesztők Egyesülete alapszabálya

9/5

Az elnök gondoskodik a szervezet döntéseinek érintettekkel való közléséről írásban, igazolható módon.

A szervezet működésével kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthet, a szervezet székhelyén előre egyeztetett időpontban.

A szervezet működéséről, szolgáltatásai igénybevételének módjáról, valamint beszámolói közléseiről időszaki kiadványaiban és Internet honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot.

2. A Közgyűlés

Az egyesület legfőbb döntéshozó szerve a Közgyűlés, mely az egyesületet érintő minden kérdésben dönthet.

1. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) a tiszteletbeli elnök, a Választmány és a Felügyelő Bizottság megválasztása;

b) a Választmány beszámolójának – beleértve a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést is – megtárgyalása, elfogadása;

c) az éves beszámoló, a zárszámadás és a közhasznúsági jelentés elfogadása;

d) az éves költségvetés meghatározása;

e) a Felügyelő Bizottság jelentésének elfogadása;

f) az alapszabály elfogadása és módosítása;

g) más egyesülettel történő egyesülés; az egyesület feloszlásának kimondása; döntés a vagyon hovafordításáról;

h) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket a jogszabály vagy az alapszabály kizárólagos hatáskörébe utal.

2. Az egyesület éves költségvetésének megtárgyalását a Közgyűlés a Választmány hatáskörébe utalhatja.

3. Az egyesület szervei a Közgyűlésnek felelősséggel tartoznak.

4. A Közgyűlést legalább évenként egyszer össze kell hívni.

5. Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha

a) a Választmány úgy dönt;

b) a tagok egyharmad része a cél megjelölésével kívánja;

c) a Bíróság elrendeli.

6. A Közgyűlés minden kérdésben - így a személyi kérdésekben is - nyílt szavazással dönt.

A közgyűlés működésének kereteit a Ptk. 3:16.§ - 3:19.§, 3:73.§ - 3:76.§., 3:71.§ d.; a Ptk. 3:17-19.§, valamint a Ptk. 3:75.§ alakítja ki.

Közösségfejlesztők Egyesülete alapszabálya

9/6

3. A Választmány

Feladatai:

1. Gondoskodik a Közgyűlés határozatainak végrehajtásáról, biztosítja az alapszabályban és más egyesületi szabályzatokban foglaltak megtartását;

2. Előkészíti és összehívja a Közgyűlést, annak beszámol a tevékenységéről;

3. A jogszabályoknak és az egyesületi alapszabálynak megfelelően megállapíthatja az egyesület szervezeti és működési szabályzatát, amelyet a Közgyűlés hagy jóvá.

Létszáma 3 fő. Tagjai: az elnök, továbbá 2 tag, akiknek a választmányi tagságát az egyesület közgyűlése elfogadja. A Választmányt a közgyűlés 2 évre választja. A Választmány üléseinek összehívásáért az elnök felelős. Döntéseiket nyílt szavazással hozzák. A választmány a tagok kétharmadának jelenléte esetén határozatképes. A választmány döntéseit egyhangúlag hozza meg, nézetkülönbség esetén az ügyet tovább kell tárgyalni, szükség esetén a közgyűlés elé kell tárni.

4. A Tiszteletbeli elnök

Tiszteletbeli elnökké az Egyesület Közgyűlése azt a személyt választja, aki kiemelkedő tevékenységével és szakmai tekintélyével az Egyesület céljainak elérését tudja szolgálni.

5. A Felügyelő Bizottság

1. Az egyesületnek a Közgyűlés által 2 évre választott és a Közgyűlésnek felelős munkaszervezete, amelynek alapvető feladata az alapszabályban meghatározott célok, az egyesületi pénz- és vagyongazdálkodás.

2. A Felügyelő Bizottság elnökből - akit szintén a Közgyűlés választ meg - és egy tagból áll, akik a megbízatásuk időtartama alatt egyidejűleg más egyesületi vezető tisztséget nem tölthetnek be. A testület találkozóinak összehívója a Felügyelő Bizottság elnöke. Évenként legalább egyszer ülésezik. Döntéseiket nyílt szavazással hozzák, azokról jegyzőkönyv készül.

3. Tagjai a Választmány ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek.

6. A testületi szervek működése

A Közgyűlés, a Választmány és a Felügyelő Bizottság üléseit összehívni azok elnökeinek, az ülés időpontja előtt legalább egy héttel írásban, a napirend előzetes közlésével kell.

A Közgyűlés, a Választmány, illetve a Felügyelő Bizottsági ülés akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultak 50%-a + 1 fő megjelent. A határozatképtelenség miatt 1 napon belül újra összehívott ülés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számától függetlenül határozatképes.

Határozataikat nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozzák. Szavazategyenlőség esetén a döntést elvetettnek kell tekinteni, igény esetén a határozathozatalt egy másik időpontban meg kell ismételni.

Közösségfejlesztők Egyesülete alapszabálya

9/7

A testületi szervek ülései nyilvánosak; a résztvevők 50%-a + 1 fő indítványára az elnök zárt ülést rendelhet el.

Alapszabályt a határozatképes közgyűlés jelenlévő tagjainak háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata alapján lehet módosítani. Az egyesület céljainak módosításáról, valamint az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési határozathoz a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. (összhangban a Ptk. 3:76. §)

7. Az Egyesület képviselete

Az Egyesület általános képviseletét a Választmány elnöke látja el, azonban a bankszámla felett az elnök és a Választmány valamely másik tagja együttesen rendelkezik.

Az Egyesület tartozásaiért és kötelezettségvállalásaiért az egyesületi vagyonnal felel. A tagok saját vagyonukkal nem felelnek, csak az Egyesület Közgyűlése által meghatározott tagdíjat kötelesek az Egyesületnek megfizetni.

V. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

Az Egyesület bevételei az alábbi forrásokból származnak:

- tagdíjak,

- magán és jogi személyek felajánlásai,

- pályázati támogatások,

- működési bevételek,

- egyéb bevételek.

Az Egyesület befektetési tevékenységet nem folytat.

Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez

A gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az Alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységekre fordítja.

Az Egyesület éves tevékenységének összefoglalóját és gazdálkodásának legfontosabb adatait az Egyesület honlapján hozza nyilvánosságra.

VI. AZ EGYESÜLET MŰKÖDÉSÉNEK TOVÁBBI SZABÁLYAI

1. A vezető tisztségviselőkkel szembeni követelmények (összhangban a 3:22. §):

a) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

b) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

Közösségfejlesztők Egyesülete alapszabálya

9/8

c) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

d) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

e) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

2. Az Elnök gondoskodik a Határozatok Tárának naprakészen tartásáról. A Határozatok Tára olyan nyilvántartás, amelyből a Választmány döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható.

3. A Közgyűlés, valamint a Választmány és a Felügyelő Bizottság határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

4. Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

5. Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a) a Közgyűlés, illetve a Választmány elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület legfőbb szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),

b) az egyesülettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) az egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

Közösségfejlesztők Egyesülete alapszabálya

9/9

6. A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnése (összhangban a 3:25. §)

a) Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás

- határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;

- megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;

- visszahívással;

- lemondással;

- a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

- a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

- a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

b) A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

c) Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

VII. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

1. Az egyesület megszűnésére irányadóak a Ptk. 3:48. §-a. Az Egyesület megszűnik, ha

a) az erről szóló határozatot a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbsége hozza a közgyűlés alkalmával (összhangban a Ptk. 3:76. §);

b) más egyesülettel egyesül;

c) az arra jogosult szerv megszünteti

Az egyesület megszűnésekor, annak vagyonát a közgyűlés döntése alapján más közhasznú szervezetre kell átruházni. Nem szállhat a vagyon sem állami szervre, sem magánszemély tulajdonába. Az Egyesület által alapított szervezetek, jogi személyiséggel bíró társaságok esetében az egyesület megszűnése esetén az alapítói jogok gyakorlására jogutódot kell megállapítani. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a Ptk. 3:48. §-a az irányadó.

A Közgyűlés a kiegészítésekkel egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt a 2015. szeptember 28-ai közgyűlésén egyhangúlag, ellenszavaz nélkül elfogadta.

……………..………………

elnök

Tanúk:

aláírás aláírás

1. név: 1. név:

2. cím: 2. cím:

3. szig: 3. szig